Kezdődik a napközi!

Nem tudom elhinni hogy már napközibe indul a nagylányom. Pedig indul. Legalábbis én inditom!

Lényegében tegnap volt az ominózus első napközis nap, de az ovónénik rövidprogramot szabtak, ezért hát 10 órakor hazabandukoltunk a kis Hannámmal.
Igen, kis Hanna lett a nagyleányból aki itthon szokott lenni, nem lehetett egy méternél nagyobb távolságra távolodnom tőle, mert abban a helyben keresni kezdett a szemeivel és már indult is vissza az anyú biztonságot nyújtó karjaiba. A reggeliről jobb ha emlitést sem teszünk

Na, úgyhogy miután tegnap megsajnáltam könnycseppektől fénylő nagy szemeivel, igy ma APÚ volt a soros a napközibe szállitással.
Azóta is azon jár az eszünk, hogy mit csinál a mi kis nagylányunk, hogy hagyta-e abba a bömbölést, amit nagy beleéléssel végzett mikor apukája fájó szivvel otthagyta.

De nehéz Istenem. Alig várom hogy du. karjaimba zárjam és megvigasztaljam.

El is felejtettem, hogy eldicsekedjem, milyen ügyes napközis picurim van.
Már a második héten egyáltalán nem sirt amikor otthagytuk a napiban, és nyakra-főre hordja haza a pirospontokat

Ugyes a Hannacska, az anyukajahoz hasonlit. Biztos jol feltalalja magat a gyerekek kozott es ez megvigasztalta az anyu hianyaban.

Kis aranyos, biztosan rájött h nem tűnsz el örökre, játszhat nyugodtan...

Ebben igazad van Mse
Hát kire másra hasonlitson, mint az anyjára?......meg az apjára, természetesen!

Képzeljétek! Benne vagyunk az újságban! Mármint Hanna és a társai. De ő a legédesebb! A kép közepén törökűlésben szopizza az újját. Ki is vágtuk a képet ügyesen és beragasztottuk a pirospontos füzetecskéjébe.
Amiben persze úgy gyűlnek a csillagok és a pontok, hogy már lassan több van benne, minrt ahányszor volt napköziben.

Orulok nektek, majd megnezem a netten, az Ujkeletbe kell keresnem?

Nem az Újkeletben hanem a Barázdában-újfalvi lapban.

A héten vakációznak a napisok. Egyszerre örülök és bosszankodok.
Örülök, hogy Hanna itthon lesz, de már előre félek a sok veszekedéstől, amit el fogunk művelni, ugyanis egy percet nem hagyja békén húgát és állandóan hajbakapnak, összevesznek a játékokon.
Remélem lesz elég türelmem a sok civakodás eltűréséhez.

Na egy nap eltelt, és még mindenki egyben van
Remélem a mai nap könnyebben eltelik mjad, ugyanis jönnek anyumék és a gyermekek imádják őket. Úgyhogy hátha nyugi lesz ma is.

Ma sirva váltunk el itthon Hannával. És a napiban is sirva maradt el az apjától.
Annyira felidegesitett a reggel, hogy azt mondtam neki hogy nem megyek utána a napiba, ha nem viselkedik szépen. Istenem, pedig megfogadtam, hogy soha nem mondom ezt neki!

Úgyhogy most ő is sir és én is
Lehet, hogy meg kell tanuljak jógázni vagy meditálni, hogy levezessem a feszültséget valahogy és megpróbáljak nyugodt maradni Hannával szemben még akkor is , amikor úgy viselkedig mint egy kisördög